AHA! Moments – by Sztamenits Adrienn
A nevem Sztamenits Adrienn. Jelentése szabad fordításban: Sziklás Tenger. Akár egy indián név is lehetne, nem?
Sokáig úgy éreztem, különös módon pontosan kifejezi azt, amilyen vagyok: egyszerre hordozom magamban a szikla keménységét és a tenger hullámzó vizének gyengéd, simogató érintését.
Sokáig azt is hittem, ennek a két részemnek harcolnia kell egymással. Aztán megszületett az egyik nagy AHA-pillanatom: rájöttem, hogy nem kell választanom a szikla és a tenger között. Lehetek egyszerre erős és gyengéd, határozott és empatikus, érzékeny és bátor. Ezek a tulajdonságaim nem egymás ellentétei, hanem egymás kiegészítői.
Talán innen ered az AHA! Moments neve is.
Az AHA-pillanat számomra az, amikor valami, amit talán már régóta tudunk, egyszer csak valóban megérkezik hozzánk. Amikor egy másik nézőpont hirtelen értelmet ad annak, amivel régóta küzdünk.
Én is átéltem ilyen pillanatokat. Ahogy gondolom, te is.
Egy pszichológusnál például hosszasan panaszkodtam életem egyik nagy szerelmére, aki megcsalt a barátnőmmel. Aztán egyetlen kérdést szegezett nekem:
„Gondoltál már arra a nőre úgy, mint egy mentőcsónakra?”
A hirtelen haragomat szép lassan felváltotta a felismerés.
Akkor értettem meg igazán, mit jelent a perspektívaváltás. Ma már hálával gondolok arra a pszichológusra, aki egyetlen jól irányzott kérdéssel segített másként ránéznem egy történetre, amelyben addig megrekedtem – és közben felismernem azokat a családi mintákat is, amelyeket magammal hoztam.
Kellett valaki, aki feltette a megfelelő kérdést.
Máskor az empátia hozta el az AHA-pillanatot. Egy testvéremmel való konfliktusban sikerült egy időre félretennem a saját érveimet és sértettségemet, és megpróbálnom az ő helyéből nézni arra, ami kettőnk között történt. Nem kellett egyetértenem vele ahhoz, hogy megértsem, ő mit élhetett át, és miért láthatta egészen másként ugyanazt a helyzetet. Ettől az én igazságom sem lett kevésbé érvényes – egyszerűen helyet kapott mellette az övé is. És ettől valami megváltozott közöttünk.
Az élet közben sok mindenre megtanított.
Húsz évig dolgoztam kommunikációs szakértőként, és megtapasztaltam, hogy ugyanaz a mondat lehet fal, de lehet ajtó is. Ezért olyan fontos számomra az asszertivitás: megtalálni a saját hangunkat, kiállni magunkért, kimondani, amit érzünk és amire szükségünk van úgy, hogy közben a másik ember méltóságát is tiszteletben tartjuk.
Az élet arra is megtanított, milyen az, amikor szinte mindent újra kell kezdeni. Egy súlyos betegség következtében kialakult féloldali bénulás alapjaiban változtatta meg az életemet. Hat év kellett ahhoz, hogy újra felépítsem magam.
Talán ezért is tudom, hogy az újrakezdés ritkán egyetlen nagy, bátor elhatározás. Sokkal gyakrabban apró lépések sorozata – és néha már az is hatalmas lépés, hogy eldöntjük: elindulunk.
A kapcsolataim is tanítottak. A megfelelés, a túlzott alkalmazkodás, a saját határaim elvesztése és lassú visszaszerzése, valamint a nárcisztikus működésekkel való találkozásaim mind hozzátettek ahhoz, aki ma vagyok.
És még mindig úton vagyok…
Talán éppen ezért érzem különösen közel magamhoz azokat, akik úgy érzik, hogy elakadtak, elfáradtak, úgy érzik valami visszahúzza őket, megfogyatkozott az önbizalmuk, vagy egyszerűen nem tudják, hogyan tovább.
Azokat a nőket, akik újrakezdenének, visszatérnének a munkába, vagy szeretnék újra megtalálni önmagukat. És azokat a férfiakat is, akik felismerték, hogy változtatni szeretnének. Nekik sokszor különösen nagy erő és bátorság kell ehhez – és ezért nagy elismeréssel fordulok feléjük.
Kapcsolati nehézségeknél gyakran azt kérik tőlem:
„Segíts megváltoztatni a páromat!”
Nem fogok hazudni Neked, nem tudom megváltoztatni a párodat.
Abban viszont tudok segíteni, hogy Te változz. Hogy jobban értsd önmagad, felismerd a saját működésedet, és másképp legyél jelen a kapcsolatodban. Ha pedig te változol, az a kapcsolataidra is hatással lesz. Hiszen folyamatosan hatunk egymásra.
Nem kész válaszokat adok. Inkább abban segítek, hogy közelebb kerülj önmagadhoz, megtaláld a saját hangodat, és merj más szemszögből ránézni arra, amit eddig megváltoztathatatlannak hittél.
Mert néha nem az életünkön kell először változtatnunk, elég, ha más szemszögből nézünk rá.
És néha ehhez nem kell más, csak egy jó kérdés. Egy mondat. Egy találkozás.
Egy pillanat, amikor egyszer csak felkiáltunk:
AHA! Most már értem.
Ez az AHA! Moments
Üdvözöllek. Belevágunk?